Egy olyan természetes belső hidratáló, amit "nedvesség mágnes" jelzővel is illetnek, hiszen ez az apró molekula saját tömegének 1000-szeresét is képes megkötni vízben!
Vízmegkötő tulajdonsága révén, használatával a bőr rugalmasabbá válik. Ha már bőrünket a természetes öregedés, az UV-sugárzás, a dohányfüst vagy a légszennyezés károsította, érdemes pluszban bevinnünk hialuronsavat, például kapszula formájában. Körülbelül egyhavi alkalmazás után láthatóan csökkenti a bőrszárazságot a felnőtteknél. Ha a bőröd kevésbé száraz, a ráncok sem látszanak majd annyira feltűnően. Mérsékli a pirosságot és a dermatitiszt.
Paradox módon a hialuronsav kémiai szempontból nem egy sav, hanem a szervezetben egy természetesen - a bőrben, porcokban, ízületi folyadékokban, szívbillentyűben, szemben és az izomban - megtalálható antioxidáns hatású poliszacharid. A szövetekben hálószerűen összekapcsolja és tölti ki a sejtek közötti állományt, és fiatalon tartja a kollagén rostokat.
A Hialuronsav ma már nélkülözhetetlen a gyógyászatban. Széleskörű elterjedéséért és használatáért egy magyar tudósnak kell köszönetet mondanunk. Érdemes már fiatalon, legkorábban 20 évesen elkezdeni a pótlását. 30 éves korodtól már kifejezetten ajánlott, ha hosszú ideig szeretnéd megőrizni bőröd rugalmasságát, üde kisugárzását és ezzel együtt önbizalmadat is. A természetes termelődési folyamat a kor előrehaladtával csökken, 40 éves korunkra a képződése felére csökken, 60 éves korunkra már akár mindössze 10%-a is lehet az eredetileg termelt mennyiségnek.
Az ízületek kenőanyaga:
A hialuronsav az ízületekben is jelen van, akad azonban olyan eset, amikor rá kell segíteni a mennyiségére: például kopásos ízületi gyulladás esetén. Ha ilyen problémával küzdünk, akkor napi 80-200 mg hialuronsavat érdemes szedni legalább két hónapig, ezután várható javulás.
A negyvenes években a hialuronsavat gyakorlatilag minden állatfajból izolálták és kiderült, hogy a hialuronsav számos fontos betegség kezelésével hozható kapcsolatba, így a rheumás arthritisszel, degeneratív arthritisszel és néhány szemészeti és bőrbetegséggel is. Egyértelművé vált, hogy komoly lehetőségek rejlenek hialuronsavban, mivel olyan tiszta anyagról van szó, amely nem okoz irritációt. A kilencvenes évek már a hialuronsav-származékok évtizede volt, a hialuronsavval kapcsolatos kutatásokban Dr. Balázs Endre vezető szerepet töltött be munkatársaival.
Az életkor előrehaladtával a hialuronsav termelése csökken, ezért az ismétlődő traumák és gyulladásos folyamatok a porc kopását eredményezik. A csontokat borító, elvékonyodott porc már nem képes regenerálódni, ezért a legfontosabb feladat a maradék megóvása. Ezeket a folyamatokat lassíthatja a kívülről bevitt hialuronsav.
