Szállítás

 már 590 Ft-tól

 15 000 Ft felett ingyenes

 diszkrét csomagolás

 1 napos szállítás

 további információk
Miért érdemes nálunk vásárolni?

 teljes diszkréció, jelöletlen csomagolás

 15 000 Ft felett ingyenes szállítás

 100% elégedettség garancia

 30 napos pénzvisszafizetési garancia

 ajándék csajozási ebook

A K-vitamin

Vitamin és ásványi anyag

2019. január 9.

K vitamin tartalmú zöldségek

Más vitaminhiányhoz képest - mint például az alacsony magnézium, D-vitamin és B12 szint - vajon a K-vitamin hiány is annyira gyakori és aggodalomra okot adó?

A legtöbb egészséges felnőtt esetében a K-vitamin hiány meglehetősen ritka. Miközben nem ez az egyik leggyakoribb vitaminhiány, ha valaki mégis K-vitamin hiányos, az akár súlyos is lehet. Például egyes kutatások szerint felnőtt embereknél a K-vitamin hiány megnövelheti a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.

Mik az alacsony K-vitamin szint tünetei? Egyeseknél nincsenek is észrevehető tünetek egyáltalán. Amikor ténylegesen fennáll a K-vitamin hiány, akkor a tünetek között szerepelhet az erős vérzés, sérülékenység, erős havi ciklus, de a gyulladásos bélbetegségek tünetei is megjelenhetnek, mint a véres széklet, székrekedés vagy épp a hasmenés.

Kinél alakulhat ki K-vitamin hiány? A K-vitamin hiány akkor tapasztalható leginkább, amikor mondjuk éppen beteg valaki vagy olyan krónikus betegségtől szenved, ami befolyásolja a tápanyag felszívódást. A további okok között szerepelhet: a szegényes étrend, ha valakinek májbetegsége van vagy hosszú ideig antibiotikumot szed, ha koleszterincsökkentő vagy véralvadásgátló gyógyszereket (pl.Warfarin-t) szed.

Az alábbiakban szó lesz arról, hogy mik a legjobb módszerek a K-vitamin hiány elkerülésére vagy leküzdésére -azaz hogyan lehet javítani az étrendünk  K-vitamin koncentrátumán a vitaminban gazdag élelmiszerekkel, alapvető egészségügyi problémák kezelésével, vagy ha szükséges gyógyszerek szabályozásával.

Mi az a K-vitamin?

A K-vitamin egy nélkülözhetetlen zsírban oldódó vitamin, ami a csontozat és a szív egészségénél játszik fontos szerepet.  Ez az egyik legfőbb olyan vitamin, ami részt vesz a csontozat mineralizálódásában, a véralvadási folyamatokban, ráadásul segíti az agyi funkciók működését, az anyagcserét, és védelmet nyújt a rák ellen.

  • A Saint Luke’s Hospital Mid America Heart Institute (Közép-Amerikai Szív Intézete) kutatói arra jöttek rá, hogy a K-vitamin egy “meszesedés elleni, rákellenes, csontozatot formáló és inzulin érzékeny molekula”. A számos védekező hatása miatt ez az egyik legjobb vitamin a férfiak és nők számára is.

  • A K-vitamin leginkább arról ismert, hogy szerepe van a csontozat fejlődésében és a véralvadásban. A vér nem alvad K-vitamin nélkül, mivel ez a vitamin aktiválja azokat a fehérjéket, amelyek a véralvadásért felelősek.

  • Sokat lehet hallani az omega-3 zsírsavak és antioxidánsok, mint például a C- és E-vitaminok szívbetegségeket megelőző jótékony hatásairól -de a legújabb kutatások már a K-vitaminról is kimutatták, hogy az egyik legfontosabb vitamin a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. Kutatások szerint azoknál az egyéneknél, akik az étrendjükön keresztül megnövelték a K-vitamin bevitelt, csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések és az agyvérzés okozta elhalálozási arány. Ez egy példa arra, hogy a K-vitamin hiány megelőzése érdekében az egészséges táplálkozás milyen védekező hatású lehet.

K-vitamin típusok

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a K-vitaminnak több típusa is van. Voltaképpen két fő típusát különböztetjük meg: a K1 és a K2-vitamin. A K1 vitamin fillokinon, a K2-vitamin pedig menakinon néven is ismert.

  • A K1-vitamin leginkább zöldségekben, míg a K2-vitamin az erjesztett tejtermékekben fordul elő, de az utóbbit még a bélbaktériumok is termelik.

  • Míg a K1-vitamin a növényi élelmiszerekben található, és ezeket több szempontból is rendkívül egészségesnek tartják, úgy mint a zöld leveles zöldségek, például spenót, kelkáposzta, brokkoli, káposzta, addig például a tejtermékekben lévő K2-vitaminról az derült ki, hogy sokkal kedvezőbb a szív védelme szempontjából. A K-vitamin menakinon típusa (azaz a K2-vitamin) úgy tűnik, sokkal hatékonyabb a szív problémákhoz vezető érelmeszesedés megelőzésében vagy visszafordításában, mint a K1-vitamin.

  • A két féle K-vitamin napi ajánlott mennyiségének bevitelére a legjobb mód, ha olyan ételeket eszünk, beleértve a zöld leveles zöldségeket, valamint a nyers, fermentált (erjesztett) tejtermékeket (pl. joghurtokat, sajtokat), halat és tojást, melyek biztosítják a K2-vitamint is.

  • Ezeken kívül létezik még egy szintetikus K-vitamin is, amelyet K3-vitaminnak hívnak, de a K-vitaminnak ezt a formáját nem igazán ajánlanám. Ehelyett inkább egyen sok K-vitaminban és más tápanyagokban gazdag élelmiszert.

Mi a K-vitamin hiány?

K-vitamin hiány akkor alakul ki, ha a szükséges mennyiségnél kevesebb K-vitamint fogyaszt az ember vagy nem tud felszívódni rendesen. Az ételekben lévő K-vitamin felszívódásának mennyisége függ a szervezetben lévő bélbaktériumoktól, azaz a K-vitamin szint jelentősen ugorhat, ha egészségesek vagyunk, különösen ha a bélrendszerünk/emősztőrendszerünk egészséges.

Mekkora mennyiségű K-vitaminra van szükség a hiány elkerülésére?

A napi ajánlott K-vitamin mennyiség (RDA) nemtől és kortól függ; de más tényezők, mint a szoptatás, terhesség vagy betegség is megváltoztathatja ezt a mennyiséget. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a következő mennyiségeket javasolja K-vitamin esetében:

Csecsemők:

  • 0 – 6 hónapos kor között: 2.0 µ (mikrogramm) naponta

  • 7 – 12 hónapos kor között: 2.5 µ/nap

Gyerekek:

  • 1 – 3 évesek: 30 µ/nap

  • 4 – 8 évesek: 55 µ/nap

  • 9 – 13 évesek: 60 µ/nap

Tinédzserek és felnőttek:

  • 14 – 18 év közötti férfiak és nők: 75 µ/nap

  • 19 éves vagy annál idősebb férfiak és nők: 90 µ/nap

A K-vitamin hiány tünetei + kockázati tényezők/okok

Mi történik a szervezetünkben, ha K-vitamin hiányunk van? A K-vitamin hiány tünetei hatással vannak a bőrre, a szívre, a csontozatra, a létfontosságú szervekre és a bélrendszerre. A következőkben megtudhatja a K-vitamin hiány leggyakoribb tüneteit:

  • A K-vitamin hiány figyelmeztető jele lehet a fokozott vérzékenység és a sérülésekre való érzékenység, melyek a véralvadást segítő véralvadási faktorok rendellenessége miatt alakulnak ki. Ez néha fogíny vagy orrvérzéssel kezdődik. Erőteljesebb vérzések sebesüléseknél, szúrt sebeknél, injekció beadásnál vagy műtétkor fordulhatnak elő.

  • Erős, néha fájdalmas menstruációs ciklus (ezt menorrhagiának nevezik, ami a termékeny korban lévő nők akár 10-20%-át is érintheti).

  • Vérzések a gasztrointesztinális csatornákban (táp csatornákban). Vér jelenik meg a vizeletben és/vagy a székletben.

  • Csontritkulás

A K-vitamin hiány leggyakoribb okai

Az American Association of Clinical Chemistry (Amerikai Klinikai Kémai Szövetség) szerint K-vitamin hiány akkor lép fel, ha az elfogyasztott élelmiszereken keresztül nem jut az ember elegendő vitaminhoz, vagy a szerveztünkben nem képes elegendő mennyiségű K-vitamin felszívódni, vagy valamilyen máj betegség következtében csökken a vitamin tárolása. De a bélrendszer alulműködése is befolyásoló tényező lehet. Bizonyos gyógyszerek hosszú távon való szedésének eredményeként is keletkezhet hiány, mivel a gyógyszerek befolyásolhatják a tápanyag felszívódáshoz szükséges koleszterinszintet és a belekben lévő  baktériumokat.

Milyen állapotok vezethetnek K-vitamin hiányhoz? A K-vitamin hiány kialakulásának kockázati tényezői a következők:

  • Rossz bélműködés - Ha a szervezetünk K-vitamin hiányban szenved, átkapcsol vészhelyzetbe, és csak a túléléshez szükséges létfenntartó funkciókat látja el. Ez azt eredményezi, hogy a többi létfontosságú szerv működése lerobban, és a szervezet jobban ki lesz téve gyenge csontozatnak,  a rák kifejlődésének vagy szívbetegségeknek. A bélrendszerben a K-vitamint az egészséges baktériumok hozzák létre, bármilyen bélprobléma -mint például a szivárgó bél szindróma- a K-vitamin felszívódását vagy létrehozását nehezítheti meg.

  • Bél problémák - Ezek magukba foglalhatják a krónikus irritábilis bélszindrómát (IBS) vagy egyéb gyulladásos bélbetegségeket. Ezek a problémák megakadályozhatják a K-vitamin felszívódását.

  • Szegényes étrend – A szegényes étrend, mivel nem biztosít megfelelő mennyiségű K1 és K2-vitamint, az egyik olyan kockázati tényező, ami igen nagy szerepet játszik a K-vitamin hiány kialakulásában.

  • Más fennálló egészségügyi problémák – az epehólyag vagy epével kapcsolatos problémák, a májbetegségek, a cisztás fibrózis, a glutén- és lisztérzékenység mind növelhetik a K-vitamin hiány kialakulásának kockázatát.

  • Hosszan tartó antibiotikumos kezelés.

  • Koleszterincsökkentő gyógyszerek szedése.

  • Vérhigítók szedése - a vérhigítók, a hosszú távú hemodialízis kezelések és a komoly égési sérülések K-vitamin hiányhoz vezethetnek.

A K-vitamin 7 jótékony hatása

1. Támogatja a szívet

A K-vitaminról kimutatták, hogy segít az artériák elmeszedésének megelőzésében, ami a szívinfarktus egyik vezető oka. Úgy működik, hogy kivezeti a kálciumot az erekből, ezáltal megakadályozva a veszélyes foltokban való lerakódásukat.

Az Integrative Medicine: A Clinician’s Journal-ban (Alternatív Gyógymód) megjelent egyik tanulmánya arra mutat rá, hogy a K-vitamin segít megelőzni az érfalak megvastagodását, azáltal, hogy a kálciumot kivezeti az erekből és más szövetekből, ahol veszélyt jelenthet.

Ez nagyrészt a K2-vitaminra igaz, ami természetes formában a belekben lévő baktériumokban jön létre. A K2-vitamin segíthet a kálcium felhasználás optimalizálásában, elkerülve a megnövekedett kálcium bevitel bármilyen negatív egészségügyi hatását, ami meglehetősen gyakori a fejlett nemzeteknél (beleértve az USA-t is).

Egyes kutatások szerint a K-vitamin gyulladáscsökkentő és fontos szerepe van a vérerek (mind a vénák és az artériák) falait alkotó sejtek védelmében. A megfelelő mennyiségű K-vitamin fogyasztása fontos az egészséges vérnyomás fenntartása  és a szívroham lehetőségének csökkentése miatt.

2. Javítja a csontsűrűséget

A K-vitamin növeli a csontok kálcium fenntartásához szükséges specifikus fehérjék számát, ezáltal csökkentve a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok azt is kimutatták a K-vitaminról, hogy nagy mennyiségben szedve megállíthatja a csontritkulást.

Az emberi szervezetnek a csontozat felépítéséhez szüksége van K-vitaminra. Az oszteokalcin segíti a kálcium felvételt a véráramból és a csontozatba való beépülését, ezáltal erősebbé és kevésbé törékennyé téve a csontozatot. Azonban az oszteokalcinnak K2-vitaminra is szüksége van a megfelelő működéshez és a kálcium megkötéséhez.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a K-vitamin javítja a csontozat egészségét, és csökkenti a csonttörés kialakulását, főként a változókorban lévő nőknél, akik fokozottabban vannak csontritkulásnak kitéve. Az egyik legújabb kutatás szerint, azok a nők és férfiak akik nagy dózisban K-vitamint szednek (ami megtalálható a tejtermékekben és természetes módon a belekben is termelődik), 65%-kal kisebb az esélyük arra, hogy csípőtörést szenvednek, mint azoknál, akik csak kis mennyiségben fogyasztanak K-vitamint.

Ezek a tanulményok azt mutatják, hogy a K-vitamin nemcsak a csontsűrűséget javíthatja a csontriktulásos betegeknél, de csökkentheti a törések arányát is.

Szilárd bizonyíték van arra is, hogy a K-vitamin és a D-vitamin, melyek a csont-anyagcsere klasszikusai, együttműködnek a csontsűrűség javításában. Egyre több bizonyíték létezik arra, hogy a K-vitamin pozitívan hat a szervezet kálcium egyensúlyára, a kálcium pedig a csont-anyagcsere egyik kulcsfontosságú ásványi anyaga. Férfi és női sportolókon végzett tanulmányok is arra mutatnak rá, hogy a K-vitamin kedvező hatással van a csontozatra. Azok akik már eleve csontritkulásban szenvednek, elegendő K-vitamin fogyasztással segíthetnek megelőzni a boka kificamodást és a csontok törését.

3. Enyhíti a menstruációs fájdalmakat és vérzést

A hormonszabályozó funkcióinak köszönhetően a K-vitamin segíthet csökkenteni a menstruációs görcsöket és fájdalmakat. Mivel a K-vitamin egy véralvadást elősegítő vitamin, csökkentheti a menstruációs ciklus alatti túlzott vérzést és könnyíthet a PMS tüneteken.  

A túlzott vérzés nagyobb görcsöket és fájdalmat okozhatnak a menstruációs ciklus alatt. Több tanulmány azt is kimutatta, hogy míg a K-vitamin segíthet a PMS tüneteken, addig ennek az ellenkezője is igaz: azaz a K-vitamin hiány ronthat ezeken a tüneteken. 

4. Segít a rák elleni küzdelemben

A K-vitaminról kimutatták, hogy egy természetes szer a rák ellen, és hatékonyan csökkenti a prosztata-, a vastagbél-, gyomor- és szájüregi rák kialakulásának kockázatát. Egy tanulmányban még arra is kitértek, hogy a nagy mennyiségben szedett K-vitamin segített a betegeknek a májrák stabilizálásában és még javított is a májfunkciókon.

Egy másik tanulmány szerint a K-vitamin napi fogyasztásának növelésével csökkenthető a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák vagy a mediterrán népesség körében gyakori egyéb halált okozó keringési megbetegedések kialakulásának kockázata.

5. Segít a véralvadásban

A K-vitamin segíti a véralvadást és megakadályozza, hogy könnyen megsérüljön vagy vérezzen a testünk. A véralvadás nagyon összetett folyamat, melyhez legalább 12 fehérje együttműködése szükséges, mielőtt a folyamat befejeződhet. A véralvadásért felelős fehérjék közül négynek szüksége van K-vitaminra a működéshez, szóval egyértelmű, hogy a K-vitamin nélkülözhetetlen. Mivel a K-vitamin elősegíti a véralvadást, fontos szerepet játszik a sebek és vágások gyorsabb gyógyulásában is.

Az újszülöttek hemolítikus betegsége egy olyan betegség, amikor nem működik jól a véralvadás. Ez az újszülötteknél a K-vitaminhiány miatt alakul ki. Egy tanulmányban azt mutatták ki, hogy születéskor a babáknak K-vitamin injekciót szükséges adni a vérzékenység megelőzésére; ez az eljárás teljesen ártalmatlan az újszülöttekre.

6. Serkenti az agy működését

Egy tanulmány arra mutatott rá, hogy a K-vitamin függő fehérjék nagyon fontosak az agyműkődés szempontjából. A K-vitamin a szfingolipid metabolizmus résztvevőjeként kapcsolódik be az idegrendszer működésébe. A szfingolipidek azon természetes formában előforduló molekulák csoportja, melyek széleskörben jelen vannak az agysejtekben.

A szfingolipidek biológiailag nagyon hatékony molekulák, melyek számos sejt működésben vesznek részt, és az agy felépítésében és támogatásában elfoglalt szerkezeti szerepükről ismertek.  

Arra is egyre több bizonyíték van, hogy a K-vitaminnak gyulladáscsökkentő hatása is van, és képes megvédeni az agyat a szabadgyökök által okozott oxidatív stressztől. Az oxidatív stressz roncsolja a sejteket, és felelősnek tartják a rák, az Alzheimer és Parkinson kór, valamint a szívelégtelenségek kialakulásában.

7. Segít a fogíny és fogak egészségének megőrzésében

A zsírban oldodó vitaminban, mint az A, C, D és K-vitaminokban szegény étrend összefüggésbe hozható a lyukas fogakkal és az ínybetegséggel. A fogszuvasodás és az ínybetegség megfékezése szükségessé teszi a zsírban oldódó vitaminok fogyasztásának megnövelését, mert ezek a vitaminok fontos szerepet játszanak a fogak és csontozat felépítésében.

A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag egészséges étrend nagyban segít elpusztítani a szájban lévő káros baktériumokat és a fogakra káros savakat semlegesíti. A K-vitamin az egyik, ami más ásványi anyagokkal és vitaminokkal együtt elpusztítja azokat a baktériumokat, amelyek roncsolják a fogzománcot, ezáltal fogszuvasodást okozva, valamint biztosítja a megfelelő ásványi anyagokat, hogy erősek maradjanak a fogak.

A K-vitamin hiány veszélyei

Amint a fentiekből is kiderült, számos bizonyíték van arra, hogy a K-vitamin hiány felnőtteknél megnövelheti a kockázatát a következő betegségek kialakulásának: szívbetegség, csontritkulás, fogak állapotának romlása és rák.

A K-vitamin hiány megváltoztatja a K-vitamin függő véralvadási faktorok képződését. Ez azt jelenti, hogy a véralvadási faktorok nem tudnak koaguláló (tömörítő) működést produkálni, ezáltal nagyobb valószínűséggel léphet fel vérzés. Egyes betegeknél a túlzott vérzés befolyásolhatja a menstruációs ciklust, míg másoknál a bélrendszerben jelentkezhet a vérzés, ami bélgyulladáshoz, Crohn-betegséghez is vezethet.

A K-vitaminhiány újszülötteknél és csecsemőknél

Kutatók néhány éve arra jöttek rá, hogy az újszülöttek K-vitamin hiánnyal jönnek világra, jóval kisebb a szervezetükben a K-vitamin szint, mint a felnőtteké. Ez a vitamin hiány, főként ha súlyos, komoly megbetegedéseket okozhat az újszülötteknek, mint például a vérzékenység. A súlyos K-vitamin hiány még gyakoribb a koraszülöttek esetében.

Tanulmányok szerint mivel az újszülöttek a bélrendszerükben kevés baktériummal jönnek világra, néha nem tudják az ételekből vagyis az anyatejből a megfelelő mennyiségű K-vitamint kivonni. Az alacsony K-vitamin szint az újszülötteknél annak tulajdonítható, hogy kevés bélbaktériumuk van, illetve a méhlepényen keresztül az anya kevésbé tudja átadni a vitamint a babának.

Ettől eltekintve, bár csak alacsony koncentrációban, de azért van K-vitamin az anyatejben. Azok a babák, akiket anyatejjel táplálnak, hajlamosabbak lehetnek a K-vitamin hiányra.

A vérzékenység elkerülése érdekében ez egy bevált protokoll, hogy születéskor K-vitamin injekciót kapnak az újszülöttek. Miközben a K-vitamin injekció széles körben elfogadott,  számos olyan vegyi összetevője is van az injekciónak, ami befolyásolhatja a babák fejlődését, szóval nem minden egészségügyi dolgozó javasolja a használatát. Ehelyett inkább a természetes alapú K-vitamin cseppeket ajánlanám, melyek szintetikus K-vitamint vagy hozzáadott vegyi anyagokat nem tartalmaznak.

Hogyan lehet az étrenden keresztül K-vitaminhoz jutni?

Az egyik legjobb K-vitamin hiányt megszüntető eljárás, ha javítunk az étrendünkön, és sokkal több természetes formájú K-vitamint (mind az 1-es és 2-es típusból) fogyasztunk. Az egyik legjobb mód a K-vitamin hiány elkerülésére, ha olyan növényi és állati élelmiszereket fogyaszt, amik tele vannak K1 és K2 vitaminnal.

A K-vitamin napi ajánlott mennyisége kb. 90 µg felnőttek részére; azt javasolnám, hogy legalább napi 40 µg K2 vitamint fogyasszon, főként házi tejtermékekből, mint például a házi sajt, joghurt, kefír és az erjesztett tej. A K2-vitamin egyéb forrásai közé sorolható a szabadon tartott állatok húsa, vadon fogott halak, tojás sárgája és a belső szervek, mint például a máj.

Az állati eredetű termékekben lévő K2-vitamin fogyasztásától eltekintve, nézzük meg melyek a K1-vitamin legjobb forrásai? Az alábbiakban olvashatja a legjobb K1-vitamint tartalmazó élelmiszereket:

  • Gyermekláncfű: 1 csésze nyers gyermekláncfű: 428 µg (535 %-a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Mustárfű: 1 csésze nyers mustárfű: 278 µg (348 %-a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Mángold: 1 csésze nyers mángold: 298 µg (több mint 100%-a  a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Újhagyma: 1 csésze újhagyma: 207 µg (249 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Kelbimbó: 1 csésze nyers kelbimbó: 156 µg (195 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Tarlórépa zöldje: 1 csésze nyers tarlórépa zöldje: 138 µg (173 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Spenót: 1 csésze spenót: 145 µg (181 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Kelkáposzta: 1 csésze nyers kelkáposzta: 112 µg (több mint 100%-a  a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Brokkoli: 1 csésze brokkoli: 92 µg (116 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Spárga: 1 csésze nyers spárga: 55 µg (70 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Tengeri moszat: 1 csésze tengeri moszat: 52 µg (64 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Káposzta: 1 csésze nyers káposzta: 31 µg (40 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Uborka: 1 csésze uborka: 17 µg (64 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)
  • Karfiol: 1 csésze nyers karfiol: 16 µg (20 % -a a napi ajánlott mennyiségnek)

K-vitamin kiegészítés adagolása

Ha K-vitamint kiegészítő formában szeretne szedni, akkor azt javaslom, hogy fermentált/erjesztett formában fogyassza napi 40-70 µg mennyiségben. A K-vitamin kiegészítés bizonyos esetekben hasznos is lehet, de a cél mindenképpen az kell legyen, hogy az étrendünkkel vigyünk be elegendőt. Kutatások szerint a legtöbb felnőtt megfelelő mennyiségű K-vitaminhoz juthat egészséges és változatos étrenddel. 20 év körüli felnőtteknek és idősebbeknek az átlagos napi élelmiszerekből bevihető K-vitamin mennyiség 122 µg a nők esetében, és 138 µg a férfiak esetében (ez az adag nők esetében 164 µg-ra, a férfiak esetében pedig 182 µg-ra emelkedik, amennyiben kiegészítőkkel is kombináljuk a fogyasztott élelmiszereket).  

Több okból kifolyólag sem javaslom nagy adagban szedni a K-vitamint. Először is mivel a kiegészítők nem bizonyulnak olyan hatásosnak, mint az élelmiszerekben lévő K-vitaminok. Másodszor pedig nagy mennyiségben megzavarhatja más tápanyagok felszívódását.

A K-vitamin együttműködik más olyan tápanyagokkal is, melyek fontosak az egészséges csontozat szempontjából, mint például a kálcium, a D-vitamin és a magnézium. Ezek a vitaminok biztosítják a csontok erősségét. Ha túl sok K-vitamint fogyaszt az ember (azaz K-vitamin túladagolás áll fenn), akkor az A- és E-vitaminok versengenek a K-vitaminnal való felszívódásért. De ez csak akkor fordul elő, ha nagy dózisban szed K-vitamin kiegészítőt, nem pedig akkor, ha élelmiszeren keresztül viszi be.

Ha Ön terhes, szoptat vagy éppen gyógyszeres kezelés alatt áll valamilyen egészségügyi problém miatt, akkor az alábbiakat nem árt tudnia a K-vitamin kiegészítőkről:

  • Ha Ön terhes vagy szoptat, kerülje az olyan K-vitamin kiegészítőt, amelyek magasabb K-vitamin tartalmúak, mint a napi ajánlott mennyiség. Ez kockázatot jelenthet és nem ajánlatos.

  • Ha Önnek volt már stroke-ja, szív megállása vagy véralvadásra hajlamos, akkor úgyszintén nem szabad orvosi konzultáció nélkül K-vitamin kiegészítőt szednie.

  • Ha Ön vérhigító gyógyszert szed, akkor korlátozza a K-vitamin tartalmú élelmiszerek fogyasztását. Tudnia kell, hogy a K-vitamin vagy a K-vitamin tartalmú élelmiszerek befolyásolhatják ezeknek a gyógyszereknek a működését.  Ez különösen igaz a natto-ra (ez egy húsalapú élelmiszer/fermentált szója), amelyben nagyon sok van a K-vitamin egyik speciális típusából, az úgynevezett MK-7-ből -ez az egyik olyan élelmiszer, amit egyáltalán nem kellene fogyasztania, ha vérhigítót szed.

  • Ha Ön több mint 10 napon keresztül szed antibiotikumot, szükséges lehet növelni a K-vitamin bevitelét, mert az antibiotikumok megölik a bélben lévő baktériumokat, amelyek segítik a K-vitamin felszívódását.

  • Az Orlistat egy olyan gyógyszer, amelyet fogyásra használnak, az Olestra pedig az az anyag, amit szinte minden élelmiszerhez hozzáadnak, hogy csökkentse a szervezetünk zsírfelszívó képességét. Azonban a K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, így ezek csökkenthetik a szervezetben a K-vitamin szintet. Azok az orvosok, akik Orlistat-ot írnak fel a betegeiknek, jellemzően multivitamin kiegészítőt is javasolnak mellé. Ráadásul az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (Amerikában az FDA) most már elő is írja, hogy az olestra tartalmú élelmiszerekhez zsírban oldódó vitaminokat (A, D és E-vitamin) is kell hozzáadni.

  • A koleszterincsökkentő gyógyszerek csökkentik a szervezetben a zsír felszívódását, és csökkenthetik a zsírban oldódó vitaminokét is. Konzultáljon orvosával, hogy elegendő mennyiségű K-vitaminhoz jut-e, ha ilyen gyógyszert szed.

  • Legyen óvatos, ha E-vitamin kiegészítőt szed, mert az E-vitamin megzavarhatja a K-vitamin működését a szervezetünkben.

K-vitamin tartalmú receptek

Annak érdekében, hogy természetes formában jusson több K-vitaminhoz (K1 és K2), próbáljon K-vitamin tartalmú élelmiszereket fogyasztani, mint például a nyers erjesztett tejtermékeket (például a sajt vagy a joghurt), rengeteg leveles zöldséget, keresztes virágúak családjába tartozó zöldségeket (brokkoli, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, káposzta) és tengeri zöldségeket. Esetleg kipróbálhatja az alábbi K-vitaminban gazdag ételeket is:

  • Sült sajtos tészta

  • Kecskesajtos articsókás mártás

  • Barackos kelturmix

  • Citromos bors fűszerrel hintett zöldbab

  • Brokkoli pesto

  • Spárga kalifornia paprika szósszal

A K-vitamin hiány összegzése

  • A K-vitamin jótékony hatással van a csontozatunkra, a véralvadásra, a kálcium felszívódás szabályozására, a szívünkre és agyi működésekre.

  • Kétféle K-vitamin létezik: K1 és K2. A csontozatunk és szívünk számára a K2-vitamin a fontosabb.

  • A K-vitamin hiány jelei a vérzékenység, zúzodások, fájdalmas menstruációs ciklusok, vérzések, véres széklet.

  • A K-vitamin hiány okai között szerepelhet a szegényes étrend, rossz bélműködés vagy a felszívódást megnehezítő bármilyen egészségügyi probléma, vagy bizonyos gyógyszerek szedése.

  • A K1-vitamin tartalmú élelmiszerek közé sorolható a legtöbb zöld leveles zöldség, mint például a spenót, kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó és a mángold. A legjobb K2-vitamin források az erjesztett tejtermékek, mint például a joghurt, sajt vagy kefír, ezenkívül még a legeltetett állatok húsa, vadon fogott halak, tojássárgája és belsőségek, mint például a máj.

Az oldalon található tartalom forrás megjelöléssel szabadon felhasználható és másolható!

Hagyjon egy hozzászólást

0 / 5
4:00