Kávé és kávé között rengeteg különbség van. Több, mint 10 -féle kávécserje létezik de ebből csak 3 típus, amiből kávét is főznek. Az arabica (Coffea Arabica) és a robusta (Cophea Canephora) kávébabok a legelterjedtebbek, míg a liberica nagyon ritka de ebből is készül kávé. A különbség a 3 típus között hatalmas, más a különböző babok íze, koffeintartalma, testessége, klorogénsav tartalma. A különbségek okai a termőföld milyensége, a termés helye vagy éppen a tengerszint feletti magasság. A kávé jellemzően az egyenlítő környékén terem, az összes kontinensen, aminek van egyenlítő menti régiója. A világ kávétermelésének körübelül a 75%-a arabica, 22%-a robusta és kevesebb, mint 3%-a a liberica.
Mi a különbség a robusta és arabica kávébab között?
A robusta egy igénytelenebb növény, magasabb a klorogénsav tartalma (ez egy erős antioxidáns) emiatt ellenállóbb a kártevőknek és magasabb a hozama is, így emiatt egy olcsóbb kávéfajta, bár a világ legdrágább kávéja a Kopi Luwak is robusta típusú. A tengerszint magasságában terem, de maximum 500-600 méterig, ezzel szemben az arabica 600 métere felett terem, de alegjobb arabica 1500-2000 méteren található. Kisebb a terméshozama és érzékenyebb is a kártevőkre ezért drágább a termesztése. Az alacsonyabb klorogénsav tartalom mellé alacsonyabb koffein szint is párosul, így kevésbé élénkít, mint a robusta.
Mi a különbség a robusta és arabica kávé íze és hatása között?
A robusta sokkal kesernyésebb, testesebb és intenzívebb ízű, mint az arabica. A magasabb klorogénsav tartalom adja a keserű ízt, míg a magasabb koffeintartalom miatt jobban stimulálja a szervezetet, nemhiába a legtöbb espresso alapanyaga a robusta. A krémes ízt a különböző kávékeverékekben is a robusta adja, az úgynevezett crémat. Az arabica ellenben sokkal lágyabb és könnyedebb ízű, a cappuccinok és latte machiattok jellemző alapanyaga, jellemző rá egy kis karamellás útóíz is. A legtöbb kávé azonban nem fekete vagy fehér, vagyis nem pusztán csak arabica vagy robusta alapú, hanem a két összetevőnek bizonyos arányú keveréke, úgynevezett blend. Hiába drágább és kellemesebb ízű az arabica, még a gyengédebb ízek kedvelőinek is általában jobban esik egy 80-20 arányú arabica-robusta, mert a robusta kellemes krémes ízt ad és fűszerezi a lágy ízeket. A kávékapszulákba is jellemzően különböző robusta – arabica ízkombinációkat szoktak betenni.
Az ICO, azaz az International Cofee Organization táblázata pontosan összefoglalja a legapróbb különbségeket is a két kávéfajta között:
|
Arabica |
Robusta |
Faj leírásának dátuma |
1753 |
1895 |
Kromoszómák |
44 |
22 |
Virágzástól számított érési idő |
9 hónap |
10-11 hónap |
Virágzás |
esős időszak után |
szabálytalan |
Cseresznyék érése |
lehullik |
fenn marad |
Hozam (g) |
1500-3000 |
2300-4000 |
Gyökérzet |
mély |
sekély |
Optimális átlag hőmérséklet |
15-24° C |
24-30° C |
Optimális eső mennyisége |
1500-2000 mm |
2000-3000 mm |
Optimális magasság |
1000-2000 m |
0-700 m |
Hemileia vastatrix |
ellenálló |
rezisztens |
Koleroga |
ellenálló |
toleráns |
Nematodes |
ellenálló |
rezisztens |
Tracheomycosis |
rezisztens |
ellenálló |
Coffee berry disease |
ellenálló |
rezisztens |
Koffein tartalom |
0.8-1.4% |
1.7-4.0% |
Babok formája |
ovális |
körkörös |
Tipikus csapolási karakterisztika |
savas |
keserű |
Testesség |
átlag 1.2% |
átlag 2.0% |