A stressz a modern és felgyorsult élet velejárója. A sok bizonytalan kimenetelű esemény és elvárás az idegrendszert fokozott működésre ösztönzi, amitől nyugtalanság és szorongás alakulhat ki.
A stressz tudományosan megfogalmazva a szervezet nem specifikus válasza a környezeti ingerekre, hétköznapibban megfogalmazva a folyamatos idegeskedés, tartós fesztültség.
Jó-e ha stresszelünk és milyen stressz típusok léteznek?
Hatását tekintve a stressz lehet:
- eustressz vagyis jó stressz, ami egy kiélezett szituációban jobb teljesítményre ösztönöz, például egy verseny, vizsga vagy probléma megoldása során.
- distressz a rossz stressz vagyis a kellemetlen, bizonytalanság érzésből fakadó stressz, ami hosszútávon a szervezet elhasználódásához vezet és megbetegedéseket okoz.
Stressz ideje szerint csoportosítva:
- rövidtávú stressz – amikor hirtelen bekövetkező stresszorra reagál a szervezet ilyenkor a következők közül legalább kettő jellemző: ijedtség, izzadás, zsírégetés, étvágytalanság, immunrendszer gátlása.
- tartós hosszú távú stressz – amikor sok rövidtávú stressz összeadódik és konstans szorongásérzés alakul ki, akkor tartós stresszről beszélhetünk. A túl hosszú stresszállapotok és túl rövid nyugalmi időszakok következményeképpen alakul ki a modernkori világ egyik legemésztőbb egészségügyi kockázata a krónikus stressz és a depresszió. A hosszútávú stressz hatására a következő problémák alakulhatnak ki: rossz közérzet, szorongás, pánikrohamok, soványság/elhízás, szexuális vágy eltűnése, menstruáció eltűnése, hajhullás, ingerlékenység.
Mik a stressz következményei?
A stressz a szervezetben az üss vagy fuss reakciót váltja ki. Az evolúció egy lassú folyamat és az emberi test még nem alkalmazkodott a modern stresszorokhoz, még a klasszikus kihívásokhoz van kondicionálva. Az ősembernek például egy farkassal folytatott küzdelem jelentett veszélyforrást. Ebben az esetben kapcsolt a szervezet üss vagy fuss üzemmódba. Ennek hatására a szervezet azoknak a szerveknek a működését optimalizálja, amelyek szükségesek a túléléshez és azokat a háttérbe szorítja melyek feleslegesek.
Stresszhelyzetben ezek a funkciók megerősödnek:
- lábizmok vérellátása – meneküléshez elsődleges.
- karizmok – védekezéshez szükséges, nem ritka az olyan helyzet, amikor valaki stressz és adrenalin hatására sokkal nagyobb erőkifejtésre képes, mint nyugalmi állapotban.
- agy – gyors reakció idő, koncentráltság és éles észjárás fontos a túléléshez egy szélsőséges életveszélyes vagy sorsdöntő helyzetben.
Stresszhelyzetben ezek a funkciók háttérbe szorulnak:
- immunrendszer – rövid pár percesvagy pár órás stresszhelyzetek, például egy oroszlán támadás vagy egy vihar ideje alatt nem probléma ha a szervezet védekezőképessége visszaszorul.
- reprodukció – itt is a ráérünk még elv kerül előtérbe, vagyis a stresszhelyzet megoldása után lesz újra aktív a reprodukciós ösztön.
- emésztés – itt is a „ráérünk még arra” elv érvényesül.
A rövidtávú stressz akár hasznos is lehet, mert jobb teljesítményre ösztönöz de a hosszútávú stressz, elhasználja a szervezetet és működési zavarokat okoz, mint egy autónál amivel csak padlógázzal és kettesben közlekednek.
Milyen gyógynövények hatékonyak a stressz ellen?
Számos a népgyógyászatban elismert gyógynövény használható az ideges eredetű panaszok és szorongás enyhítésére.
Gotu Kola
A gotu kola egy egzotikus gyógynövény, amit Kínában már 3000 éve használnak a rossz közérzet ellen. Antioxidáns hatása miatt az oxidatív stressz ellen is felveszi a küzdelmet.
Orvosi citromfű (Melissa Officinalis)
Az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb stresszoldó készítmény, ami szinte az összes stressz elleni készítményben szerepet kapott (például Nerven Pflege). Bágyadtság és kábító hatás nélkül oldja a szorongást, vagyis nem okoz tompaságot. Fogyasztható tea formájában is, de étrend-kiegészítőkben is alkalmazzák. A citromfű nyugtató és kedélyjavító hatásán túl enyhe vízhajtó is. Teaként, kapszulaként fogyasztják főleg, de akár illóolajként is szobaillatosítónak ki lehet helyezni, mint a levendulát (ami nem mellesleg szintén nyugtató hatású).
A ginzeng a mellékvesekéregre van hatással, javítja annak ellenálló képességét a stresszel szemben. A stresszorok hatására a mellékvese kéregben noradrenalin és kortizol szabadul fel, ami felkészíti a szerevezetet a veszélyhelyzetre és aktiválja a szimpatikus idegrendszert, vagyis idegesség érzést tapasztalunk. A ginzeng a mellék vese tónusaira van hatással és ellenállóbbá teszi azt, hogy ne bocsásson ki stressz hormont a legkisebb hatásra illetve a kibocsátás ideje lerövidüljön.
Komlótoboz
A komlótoboz a magyar népgyógyászatban is a rossz álmok, nyugtalan alvás és az ideges alapú panaszok egyik ellenszereként van számon tartva. A VII. Magyar Gyógyszerkönyvben is kiemelt szerepet kapott a szorongás és idegesség elleni készítmények sorában.
Macskagyökér (Valeriana Officinalis)
A macskagyökér az egyik legelterjedtebb és tudományosan bizonyított hatású természetes stresszoldó. Hatása 2 egymástól független mechanizmus eredőjéből fakad: egyrészt a GABA-erg transzmisszió fokozása, másrészt a központi idegrendszeri A1 adenozinreceptor aktiválása révén fejti ki a hatását.
A citromfűvel kombinálják leggyakrabban, így kapjuk az egyik leghatékonyabb anxiolitikumot. A növényi eredete miatt a szintetikusoknál sokkal tolerálhatóbb, nem okoz másnap reggel például levertséget.
Cickafark
A cickafark tea főleg hölgyeknek ajánlott de férfiakra is kedvező hatással van. Például a PMS tüneteit képes enyhíteni ill. az idegi eredetű, feszült állapotot.
Fagyöngy
A fagyöngy elsősorban a vérnyomás csökkentésére és optimalizálására használt gyógynövény de más nyugtató hatású növényekkel az ideges eredetű szívpanaszok kezelésében is aktív szerepet vállalhat.
Orvosi élesztő
Elsőre meglepő lehet de az orvosi élesztő kedvező hatással van a stressz ellenes folyamatokra és jót tesz az idegrendszernek. Az már csak hab a tortán, hogy az élesztő lúgosítja a szervezetet és magas a vas tartalma.
Orbáncfű
Az orbáncfű az egyik legerősebb nyugtató hatású gyógynövény, ami már-már a gyógyszerek erősségével vetekszik. Hatóanyaga a hypericin, hasonló hatást fejt ki, mint az ún. monoaminooxidáz-gátlók, vagyis javítja a kedélyállapotot és kezdődő depressziós tünetek enyhítésére is alkalmas ez a növény. Nyugtató hatása is van, de elsősorban idegerősítő teaként, citromfűvel együtt szokták fogyasztani, de akár tinktúraként vagy kapszulaként is kapható.
Milyen vitaminok és ásványi anyagok hatékonyak a stressz ellen?
A B-vitamin az idegek vitaminja. A B-vitamin gyakorlatilag egy vitamin család, megtalálható a tagjai között a B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B4-vitamin (folsav), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B7-vitamin (biotin), B8-vitamin (kolin), B9-vitamin (inozitol), B11-vitamin (folsav), B-12 vitamin (kobalamin).
Az összes B-vitamin kedvezően befolyásolja az idegek optimális működését és segíti az ideges eredetű, nyugtalan állapotok megszüntetését.
A magnézium elengedhetetlen az idegsejtek közötti ingerület átvitelben és az izmok összehúzódásában. A magnézium hiány lehet közvetlen okozója az idegességnek, de fokozott stressz esetén a magnézium bevitel enyhíti a tüneteket. A napi ajánlott mennyiség 350 mg, de átlagos táplálkozási szokások mellett körübelül 200 mgot visz be egy átlagos magyar. A magnézium és a B-vitamin együtt szinergikusan hat vagyis egymás hatását erősítik.
Mit tudunk még tenni a szorongás és rossz közérzet ellen?
A vitaminokon, gyógynövényeken és ásványi anyagokon túl sok más életmódbeli tényezővel is csökkenthetjük a stressz mértékét:
Meditálás
A tai-chi, jóga vagy az egyéb meditatív állapotok kiszűrik a negatív gondolatokat és a paraszimpatikus idegrendszer müködését erősítik. Ezek mind segítenek a belső nyugalom és stresszmenetes mindennapok fenntartásában.
Légzőgyakorlatok
A hosszú, elnyújtott levegő kifújás nyugtató hatású. Stresszes helyzetben tudatosan próbáljuk elnyújtani a levegő kifújását és lassítani a légzésünket, ezáltal a pulzusunkat. 3 másodperc beszívás és 4 másodperc kifújás alkalmazása 5 percen keresztül már képes a paraszimpatikus idegrendszert stimulálni és nyugtatni.
Sport
A rendszeres testmozgás jótékonyan hat a közérzetre, nem kell hozzá intenzívnek lennie de akár napi 30 perc séta is kedvezően befolyásolhatja az idegrendszer egészségét.
Természet
A városi embernek egy folyamatos, tudatalatti stressz forrás a természet távolsága. Rendszeres természetben tett séták és kirándulások szintén nyugtatják az idegeket.
Paraszimpatikus idegrendszer vs szimpatikus idegrendszer
A szimpatikus idegrendszer tulajdonképpen egy kapcsoló a vészhelyzetre. A szimpatikus idegrendzser ingereit az adrenalin és a noradrenalin továbbítja a célszervekre. Ha izgulunk, akkor a szimpatikus idegrendszer lép működésbe, kevesebb és sűrűbb lesz a szájban termelődő nyál, a verejtékmirigyek izzadtságot kezdenek termelni, a belső szerevek és zsigerek kevesebb vért kapnak, mert nem rájuk van szükség illetve a májban több cukor szabadul fel, hogy ellássa energiával a testet.
Ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszer a nyugalmi működésért és a revitalizációért felel. Az acetilkolin hírvívó anyag a felelős a paraszimpatikus idegrendszer beindításáért. Ilyenkor beindul az emésztés, a cukor elraktározódik, a májban a pulzus visszaáll a normál szintre és az izmok is normál mennyiségű vért kapnak.
