Szállítás

 már 590 Ft-tól

 15 000 Ft felett ingyenes

 diszkrét csomagolás

 további információk
Miért érdemes nálunk vásárolni?

 teljes diszkréció, jelöletlen csomagolás

 15 000 Ft felett ingyenes szállítás

 100% elégedettség garancia

 30 napos pénzvisszafizetési garancia

 ajándék csajozási ebook

vissza a cikkek listájához

Fehérje az alapoktól

2017. március 3.

fehérje


Mi az a fehérje?

A fehérje, vagyis a protein görög eredetű szó, aminek jelentése „elsődleges fontosságú”. A protein nem más, mint az összekapcsolódott aminosavak lánca, melyek szervezetünk elsődleges nitrogénforrásai. A szervezet számára elengedhetetlen a fogyasztása, hiszen az energia egyik fontos forrása a három makronutriens közül (fehérje, a zsír és a szénhidrát). A fehérjéket úgynevezett aminosavak alkotják, melyekből az emberi szervezetben húszféle fordul elő. Közülük kilencet saját magunk is képesek vagyunk előállítani szintézissel, a többit viszont nem. Mivel a fehérje az élethez elengedhetetlen, ezért a táplálkozásunkkal kell bevinni őket.


Mik azok az esszenciális aminosavak?

Az aminosavak a fehérjék építőkövei, a fehérjék összesen 22 aminosavból épülnek fel. Ebből 9 darab az, mely az emberi szervezet számára esszenciális (fenil-alanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán, valin), azaz a szervezet nem képes előállítani őket. Külön figyelmet érdemelnek az elágazó láncú esszenciális aminosavak (BCAA - izoleucin, leucin, valin), melyeknek az izomépítésben kiemelten fontos szerepük van.

A nem esszenciális aminosavak, melyeket a szervezet elő tud állítani bevitt tápanyagokból: alanin, aszparagin, aszpartonsav, cisztein, cizin, glutamin, glutaminsav, glicin, hidroxiprolin, prolin, szerin, tirozin.


Mikor nevezünk egy fehérjét teljes értékűnek?

Teljes értékűnek azokat a fehérjék, melyek valamennyi (mind a kilenc) esszenciális aminosavat tartalmazzák. A teljes értékű fehérjéket állati eredetű élelmiszereinkben találhatjuk meg, a nem teljeseket pedig a növényiekben.


A fehérjék biokémiai összetétele

Fehérjék aminosavakból felépülő, nagy molekulatömegű anyagok. Maga a fehérjemolekula néhány száz vagy ezer aminosavból épül fel. A fehérjék vegyi összetételei változatosak, de mindig szénből, hidrogénből, nitrogénből, oxigénből állnak, melyekhez járulhat kén és foszfor. Hozzávetőlegesen 50-55% szén, 20-25% oxigén, 15-18% nitrogén, 6-7% hidrogén, és 1-2% kén illetve foszfor van a fehérjemolekulában. Sok ezer CO-NH (peptid) kötésben egymáshoz kapcsolódó aminosav alkot egy fehérjemolekulát.

A fehérjék lehetnek egyszerűek (protein) és összetettek (proteid).

Az egyszerű fehérjéket oldékonyságuk alapján csoportosíthatjuk:

  • Albumin, vízben oldódó (szérumalbumin, laktalbumin)
  • Globulinok, vízben nem, de semleges sóoldatokban oldhatóak (fibrinogén, fibrin, miozin)
  • Prolaminok és gliadinok, alkoholban oldódó bázikus fehérjék, főleg a növényi magvakban fordulnak elő
  • Protaminok és hisztonok, savas közegben oldódó, bázikus jellegű vegyületek.
  • Szkleroproteinek (vázfehérjék), nem oldható, melyek a kötőszövetekben találhatóak meg (kollagén, keratin)

Az összetett fehérjék - melyek az emberi szervezet kb. 20%-át képezik - zsírok, szénhidrátok, fehérjék és nukleinsavak kombinációjából kialakuló, új tulajdonságú nagymolekulák (lipoproteidek, glikoproteidek, nukleoproteidek). 

Miért fontos a fehérje?

A fehérjék fontos biológiai szerepét jellemzi, hogy minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. Számos fehérje enzimaktivitást mutat, azaz valamilyen biokémiai folyamat katalizátoraként segítik elő a sejt életben maradását. A protein tartja egyensúlyban a vér pH értékét, óvja az izomszövetet, energiaforrásként szolgál, ha nincs elérhető szénhidrát, részt vesz a hormonképzésben és a hormonszint fenntartásában. A fehérje hozzájárul a szervezet immunrendszerének megfelelő működéséhez és a folyadékegyensúlyának fenntartásához.


Kiknek ajánljuk a fehérje készítményeket?

  • aki szeretne tónusos, tiszta izomtömeget építeni
  • aki szeretné megőrizni az izomtömeget
  • azoknak, akik fehérjebevitelüket minőségi fehérjekészítményből szeretnék fedezni
  • azoknak, akik edzés után gyorsan hasznosuló fehérjeport keresnek a regenerálódáshoz
  • azoknak, akik a diéta időszaka alatt alacsony kalóriatartalmú édességre vágynak
  • gluténérzékenyeknek
  • a finom és változatos ízeket kedvelőknek


Miért szükséges fehérjét fogyasztani?

A fehérje testünk fontos építőeleme, a szervezet által előállított és külső forrásból bevitt aminosavak alkotta tápanyagforrás, napi szinten kell fogyasztanunk a szervezetünk önfenntartásához. Segít megtartani az izomzatunkat a testedzés, a fogyókúra során és a mindennapokban. Nagyobb a fehérjeigényünk, ha rendszeresen sportolunk, ha az izomtömegünket szeretnénk növelni, vagy ha idősödünk.


Miért érdemes a fehérjét étrend kiegészítővel bevinni?

A fehérjebevitel gyors, praktikus és rendkívül hatékony módja a fehérjekészítmények fogyasztása, csak fehérjepor, shaker és némi víz vagy tej kell hozzá. A fehérjepor könnyen emészthető és a nagymértékű húsfogyasztással ellentétben nem savasít.

A fehérjeporok készülhetnek tejből, de lehetnek állati vagy növényi eredetűek vagy ezek kombinációi.

Felszívódásuk lehet gyors (30-40 perc), közepes (1-2 óra) vagy lassú (2 óránál hosszabb időtartam).


Mennyi az ajánlott napi fehérje bevitel?

Életmódtól és táplálkozástól függően 0.8 - 2.2 gramm fehérje ajánlott naponta, testsúly kilogrammonként. A napi fiziológiás fehérjeminimum, amit mindennap biztosítani kell, körülbelül 40 g.

Fehérje hiány esetén csökken az immunitás, ödémák keletkezhetnek, vérszegénység vagy akár izomsorvadás is kialakulhat.

A fehérjebevitel egyensúlyát érdemes megtartani, hiszen a túlzott fehérjebevitel megterheli a májat és a vesét is. A fehérje-dús táplálkozás során ammónia keletkezik a bélben, a táplálék többet időz a belekben, mint az optimális lenne, felborítva a bélflóra egyensúlyát.

Fehérje fogyasztás mellett érdemes sok folyadékot (főleg vizet) és rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöket fogyasztani. 


Mikor érdemes fehérjét fogyasztani?

  • Ébredés után: A legutóbbi étkezés óta hosszú idő telt el, a szervezet „ki van éhezve”, aminosav ellátást igényel. Olyan protein turmix javasolt, ami lassú- és gyors felszívódású fehérje forrást is tartalmaz. A gyorsan felszívódó fehérjének köszönhetően a sejtek gyorsan tápanyaghoz jutnak, míg a lassú felszívódású protein jópár órára biztosítja a megfelelő aminosav szintet.
  • Edzés előtt: Az edzés előtti étkezés is tartalmazzon lassú felszívódású proteint, hogy a gyakorlatok során legyen elég aminosav a szervezet számára.
  • Edzés után: A legfontosabb időpont a protein turmix fogyasztásához. Annak érdekében, hogy az anabolikus folyamatok minél gyorsabban beinduljanak, gyors felszívódású fehérje forrás javasolt. Az ún. anabolikus kapu időtartama az edzést követő max. 30 perc; ilyenkor maximális hatásfokon hasznosítja a szervezet a regenerációhoz szükséges aminosavakat. Az edzés után 1-2 órával egy komplex, lassú felszívódású fehérje forrást tartalmazó étkezés szükséges.
  • Étkezések között: Ha szilárd étel fogyasztására nincs mód, akkor érdemes napközben is egy-két lassú felszívódású protein turmixot elfogyasztani.
  • Éjszaka: Lefekvés előtt szintén jó a lassú felszívódású fehérje, hogy a pozitív nitrogén egyensúly éjszakára is biztosítval egyent. Ha pedig felébredsz, éjjel jó választás egy kazein turmix.


Mely ételek kitűnő fehérje források?

Fontosabb és fehérjében gazdag ételek a következők: tojás, sajt, tej, csirke, tengeri halak, pulyka, marhahús, bárányhús, szója, mogyoró és a hüvelyes termések.


Milyen típusú fehérjét válasszunk?

Tojás, marha, tejsavó, kazein, szójafehérje - melyik a legjobb választás?
 
A megfelelő mennyiségű fehérjebevitelen túl fontos odafigyelni a fehérjék minőségére is. Sokszor találkoztunk már a biológiai érték fogalmával. Ez annyit jelent, hogy az adott élelmiszer fehérjéinek hány százalékát tudja szervezetünk saját fehérjéinek felépítésére használni. Az anyatej és a tojás biológiai értéke 100, vagyis teljes mértékben hasznosulnak a szervezetünkben. A tehéntej és marhahús biológiai értéke 88-95 közötti, a csirkehúsé 82. Növényi táplálékok közül a szóját érdemes kiemelni; kiemelkedő 75-78 biológiai értékkel rendelkezik. Azonban érdemes megvizsgálni a fehérje-kiegészítők biológiai értékét is!
 
A tejsavó fehérje izolátum biológiai értéke 159(!), a tejsavó fehérje koncentráumé 104. Ezzel szemben a tojásfehérje koncentrátum biológiai értéke 91, a marhafehérjéé 80, a kazeiné 77, a szójafehérje koncentrátumé pedig 74. (Azért emelkedhet 100 fölé egyes fehérjetípusok biológiai értéke, mert figyelembe veszik a felhasználás hatékonyságát is. Ennélfogva valójában nem százalékként, hanem pontszámként tekintenek a biológiai értékre.) Ahogy a felsorolásból is kitűnik, sport szempontjából a leghatékonyabban és legkiválóbban hasznosítható fehérjeforrás a tejsavó fehérje.
 

Hogyan készül a tejsavó fehérje?

A gyártási folyamat során egy többlépcsős ultra- és keresztszűrési mikro eljárással a tejsavóból leválasztjuk a laktózt. Így egy kiemelkedően tiszta, könnyen emészthető, jól oldódó tejsavó-fehérje izolátumot (WPI) állítunk elő, ami a tejsavó-fehérje koncentrátum (WPC) tovább tisztított változata, és a hidrolizált tejsavó-fehérje izolátum (WPH) alapanyaga, mely így még kevesebb szénhidrátot és zsírt tartalmaz.


A tejsavó fehérje típusai

A tejsavó nem más, mint a sajtgyártás során keletkező, magas fehérjetartalmú melléktermék. (Vízelvonás után a tejsavó por fehérjetartalma 90%.) További finomítási eljárások útján kapjuk a tejsavó fehérje koncentrátumot, izolátumot és hidrolizátumot.
 
Tejsavó koncentrátum:
A tejsavó fehérje koncentrátumot magas hőmérsékleten való hőkezelés során állítják elő, melynek következtében sérül a fehérjék szerkezete (hő hatására a proteinek denaturálódnak), ezáltal kevésbé hasznosíthatók a szervezet számára. Kevesebb feldolgozáson mennek keresztül, ezért a koncentrátumot tartalmazó kiegészítők magasabb tejcukor- (4-6%) és zsírtartalommal (kb. 5%) bírnak. Használata főleg tömegnövelésben ajánlott.
 
Tejsavó izolátum:
A zsírmentes testtömeg megtartására és az izomtömeg növelésére célszerűbb tejsavó fehérje izolátumot és hidrolizátumot tartalmazó étrend-kiegészítő használata. Ha a tejsavó fehérjét nem magas hőmérsékleten kezelik, hanem alacsonyabb hőmérsékletű szárítást, majd „szűrést” (izolálást) alkalmaznak, megőrzik a fehérjék aktivitását és könnyebben, gyorsabban emészthető, hasznosítható tejsavó fehérje izolátumot kapunk. Az izolálás során tovább csökkentik a tejsavó szénhidrát- (a laktóz, azaz a tejcukor mennyiségét) és zsírtartalmát, ezáltal biológiai értéke is növekszik.
 
Tejsavó hidrolizátum:
A hidrolizátumok minőség szempontjából a legmagasabb szintet képviselik. Tejsavó fehérje izolátumból hidrolízissel tovább bontják a peptideket 2-3 aminosavat tartalmazó di-, illetve tripeptidekre – azaz „előemésztik” a fehérjéket. A rövid aminosavláncok még gyorsabb felszívódást és hatékonyabb hasznosulást eredményeznek.

Mik azok a  hidrolizált fehérjék?

A hidrolizált fehérjék előre emésztett fehérjekiegészítők, koncentrátumok vagy izolátumok, amelyek kisebb peptidekre vannak osztva. Emésztése a legjobb a tejsavó fehérjék között, mert a benne lévő tejsavó előemésztett és kisebb peptidekre van osztva. A hidrolizáció során íze kissé megváltozik, kesernyésebb lesz ugyan, de használata megéri mindazoknak, akik érzékenyek a tejsavó összetevőire, laktóz vagy cukor problémákkal küzdenek. A hidrolizátum jobb felszívódóképessége miatt a szervezetünk jobban befogadja azt és szállítja az izomszövetekhez, így az izomtömeg növekedés és regenerálódás is gyorsabb lehet.

A hidrolizált fehérjék előnyei

  • gyorsabb felszívódás
  • jobb emészthetőség
  • rendkívül alacsony zsír- és szénhidráttartalom
  • magas fehérje és BCAA aminosav tartalom
  • hozzájárul a száraz izomtömeg növekedéséhez és karbantartásához


Hogyan készül a tejsavó-fehérje hidrolizátum?

A hidrolizált tejsavó fehérje izolátum (WPH) egy előemésztett és részlegesen hidrolizált protein por. A hidrolizálás során speciális enzimek segítségével rövidebb peptidekre bontják a fehérjeláncokat, melynek nyomán az adott formula emésztéséhez és felszívódásához szükséges idő lerövidül. A fokozottan hidrolizált fehérjék még kevésbé allergének, mint a többi fehérjefajta, ezért gyakran használják orvosi célú fehérje-kiegészítők és tápszerek előállításánál is.


Miért célszerű laktóz mentes fehérjét választani?

A laktóz, azaz a tejcukor egy összetett szénhidrát, mely a tej szárazanyag tartalmának kürülbelül 2-8%-át adja. A tejcukorra főként csecsemőkorban van szükség a szervezetnek, így gyakran előfordul, hogy felnőttkorban már nem állítja elő a lebontásához szükséges laktáz enzimet, és laktóz-intolerancia alakul ki. Meglepő módon a Föld lakosságának nagyjából 75%-a szenved laktóz érzékenyben.

 
Kapcsolódó termékek

Hagyjon egy hozzászólást

0 / 5
4:00